Kutatási projektek

Futó projektek

 
FERTŐ TÁJOBSZERVATÓRIUM

A táji örökség fennmaradásának és változásának nyomonkövetése

 

Lezárt projektek

AGRÁRERDŐ - EFOP-3.6.2-16-2017-00018 - Termeljünk együtt a természettel - az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség

Az agrár-erdészeti rendszerek alapvetően olyan gazdálkodási rendszerek, amelyekben a fás vegetáció és mezőgazdasági kultúrák termesztése, illetve az állattartás időben vagy térben egymáshoz illesztett módon történik. A Világ Agrár-erdészeti Központ (ICRAF) közel 30 éve folytat kutatásokat, az agrár-erdészet széles palettáján. A projekt az agrár-erdészeti rendszerek hazai adaptációját segíti.

Futamidő: 2017. szeptember 1. - 2020. augusztus 31. 

Bővebb információ: http://projektek.uni-sopron.hu/efop-3-6-2-16-2017-00018/

 

GROW

Az egész Európára kiterjedő, közösségi adatgyűjtésen alapuló projekt a talaj kímélésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fókuszál. Intézetünk, a Miskolci Egyetem révén részt vesz a talajszenzorok elhelyezésében és leolvasásában.

Bővebb információ: https://growobservatory.org/

 
AGRÁRKLÍMA.2 - VKSZ_12-1-2013-0034

Az agrár földhasználat távlati optimalizálásának feltétele egy geoinformatikai alapú információs rendszer létrehozása, amely megfogalmazza a jövőbeni éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás lehetőségeit, feladatait és kockázatait.
A program olyan komplex alapkutatást tartalmaz, amelynek eredményei lehetővé teszik a változások idő- és térbeni előrevetítését, és alapul szolgálhatnak a szakértői rendszer kiépítéséhez, az agrár-szféra gazdasági szereplői és szakigazgatási szervezetei számára.

Futamidő: 2014. október 1. - 2018. szeptember 30.

Bővebb információ: http://agrarklima.nyme.hu

 

FSA - Klímaadatbázis

Erdészeti táj léptékű klímaadatbázis létrehozása a jelenlegi és a jövőben várható éghajlati viszonyokra. A kutatás számszerű információkat szolgáltat az erdészeti gyakorlat és fafajpolitika számára, emellett hozzájárul a tananyagfejlesztéshez az erdészeti oktatásban.

Futamidő: 2018. január 1. - 2018. június 30.

Bővebb információ: http://climited.uni-sopron.hu

 

FSA - Városökológia - Antropogén hatásokra módosult területek vizsgálata és monitoringja

A projekt fő célja a városi talajok hiánypótló felmérése és értékelése változó környezeti feltételek mellett.

Futamidő: 2018. január 1. - 2018. június 30.

 

FSA - Erdőgazdálkodás és az arra épülő fafeldolgozás szén-dioxid mérlegének meghatározása

A kutatás elsődleges célja az erdőállományok, illetve a fafaj felhasználás és feldolgozás szénforgalmának jobb megismerése.

Futamidő: 2018. január 1. - 2018. június 30.

 

FSA - Megújuló biomassza

Futamidő: 2018. január 1. - 2018. június 30.

 

200 ÉVES FÖLDHASZNÁLAT ÉS A FELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁS ÉS HAJTÓTÉNYEZŐI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

NASA Felszínborítás és földhasználat változás elemzés programja (NASA Land-Cover and Land-Use Change (LCLUC) Program)

Futamidő: 2012-2015

A program három fő célja:

1. A hosszú távú mezőgazdasági földhasználat változásának vizsgálata és ismeretek, kutatási eredmények bővítése a témában. Cél a földhasználat-változás mintázatának elemzése katonai felmérések alapján az 1840-es, 1890-es, 1930-40-es, valamint az 1960-70-es években a Kárpát-medencében, különös tekintettel a mezőgazdasági területek terjeszkedésére, a mezőgazdasági művelés elhagyására és a szántó-gyep konverziókra.

2. A mezőgazdasági földhasználat változás számszerűsítése a Kárpát-medencében és a tájmintázat változásának nyomonkövetése a jelentős gazdasági és intézményi/politikai átalakulás követően (szocializmus és az EU-bővítés). Ezen belül további cél:

a. a mezőgazdasági területek és azok változásainak térképezése (pl. mezőgazdasági művelés terjeszkedése és elhagyása és a szántó-gyep konverziók) 1979-ben, 89-ben és 2000-ben és 2010-ben az egész Kárpát-medencében (397.400 km2), Landsat MSS / TM / ETM + felvételek felhasználásával,

b. új módszerek kifejlesztése a mezőgazdasági tevékenység intenzitásának számszerűsítésére

c. a fragmentáció térképezése (pl. táblaméretek változása).

3. A mezőgazdasági földhasználat változás hatótényezőinek elemzése és annak feltárása, hogy a mintaterületen a korábbi földhasználat miképpen befolyásolja a jelenleg tapasztalható földhasználat alakulását. Ezen belül cél:

a.földrajzilag súlyozott regressziós modellek segítségével megérteni a korábbi évtizedekben (1979 - 2010) tapasztalható változásokat a mezőgazdasági területeken,

b. térbeli adatmodellek segítségével elemezni a hosszú távú mezőgazdasági változásokat, mint például a környezetállapotot, a mezőgazdasági termelést, a társadalmi-gazdasági helyzetet, a népességet, és a földhasználati múltat,

c. hajlandósági mutatón alapuló párosítást alkalmazva (propensity score matching) elkülöníteni a mezőgazdasági területek változásának különböző folyamatait a szocializmus eltérő tulajdonszabályai (állami, privát, kooperatív), a különböző földreformok és az EU csatlakozás során.

Partnerek:

Volker C. Radeloff 1, Éva Konkoly-Gyuró2, Tobias Kuemmerle1, Jacek Kozak3, Lubos Halada4, Géza Kiraly2, Daniel Müller5, Urs Gimmi6, and Patrick Hostert7

 1 Department of Forest and Wildlife Ecology, University of Wisconsin-Madison, 1630 Linden Drive, Madison WI 53706, USA

2 Institute of Environmental and Earth Sciences, University of West Hungary, PO Box 132, H-9401 Sopron, Hungary

3 Institute of Geography and Spatial Management, Jagiellonian University, ul. Gronostajowa 7, 30-387 Kraków, Poland

4 Institute of Landscape Ecology, Slovak Academy of Sciences, Branch Nitra, Akademicka 2, SK-949 01 Nitra, Slovakia

5 Leibniz Institute of Agricultural Development in Central and Eastern Europe (IAMO), Theodor-Lieser-Str.2, 06120 Halle (Saale), Germany

6 Land-Use History Group, Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research, Zürcherstrasse 111, CH-8903 Birmensdorf, Switzerland

7 Department of Geography, Humboldt-University Berlin,, Unter den Linden 6, 10099 Berlin, Germany

Bővebb információ a program honlapján érhető el.

 

TRANSECONET - Tájak határok nélkül

A védett területek, mint például a nemzeti parkok, natúrparkok és bioszféra-rezervátumok gyakran elszigetelt "szigetek" a világ biológiai sokfélesége megőrzése szempontjából. Nem védett vagy kevésbé védett tájak, közlekedési folyosók vagy települések választják el ezeket egymástól. Az állat- és növényfajok számára gyakran a szükségesnél kevesebb hely áll rendelkezésre a migrációhoz, az elterjedéshez és a szaporodáshoz. Hogy a természeti és kulturális örökséget hosszú távon megőrizhessük, arra törekedünk a TransEcoNet projektben, hogy a védett, kevésbé vagy nem védett területek kapcsolódását javítsuk az országhatárokon átívelően.

A nemzetközi ökológiai hálózatok fenntartható fejlesztése és kezelése

Stratégiákat dolgozunk ki és ajánlásokat adunk a közép-európai nemzetközi ökológiai hálózatok fejlesztéséhez és kezeléséhez. Különös hangsúlyt fektetünk a védett területek között található kevésbé védett vagy nem védett tájakra, az ún. hézagokra. A projektben kiválasztott kísérleti területek az Alpok, Kárpátok és az ún. zöld folyosók között vagy mellett helyezkednek el. Így a TransEcoNet hozzájárul ezeknek az ökoszisztémáknak a pán-európai összekapcsolásához, és ezek fenntartható területi fejlesztéséhez. A projektpartnerek a távérzékelés, geoinformatika, a természetvédelem, tájökológia, az építészet- és művészettörténet, valamint a regionális és környezeti tudományok eszközeit használják munkájukban. Elemzik és értékelik a határokon átnyúló természeti tájakat topológiájuk, történetük, a természeti és kulturális potenciáljuk szempontjából.

Ebből következik, hogy ajánlásokat adunk és stratégiákat dolgozunk ki a kevésbé vagy nem védett tájak fenntartható fejlesztéséhez, a jövőbeni földhasználathoz, és az ökológiai szolgáltatásokhoz, amit ezek a tájak nyújtanak. Kívánatos, hogy ezeket az ajánlásokat és stratégiákat alkalmazzák hosszú távon a regionális tervezéssel foglalkozó hatóságok és a védett területek igazgatóságai. Ezen túlmenően a TransEcoNet erősíti az emberek országhatárokon átnyúló tájak természeti és kulturális öröksége iránti tudatosságát helyi, regionális és nemzetközi szinten azzal, hogy az eredményeket kiállításokon, kirándulásokon és munkaértekezleteken ismertetjük.

Projektvezető:
Dr. Király Géza

egyetemi docens
tel.: (+36 99) 518-272
fax: (+36 99) 518-123

WP6-koordinátor:
Prof. Dr. Konkoly-Gyuró Éva

egyetemi tanár
tel.: (+36 99) 518-389

Projekttanácsadó:
Dr. Márkus István

főtanácsos
tel.: (+36 99) 518-299
fax: (+36 99) 518-123

 

BIOSERV - A bioszféra rezervátumok újjáalakításának háttere

A bioszféra rezervátumokat az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja keretében hozták létre az 1970-es években. Ezek főként olyan természeti területek voltak, amelyekben a biológiai, ökológiai kutatás volt a fő cél. Magyarországon és Ausztriában is kijelölték a bioszféra rezervátumok hálózatát. Hazánkban és világszerte ezek többnyire természetvédelmi oltalom alatt álló területek voltak, ahol mindenképpen folyt természetvédelmet célzó kezelés és kutatás. Így a bioszféra rezervátum státusz tartalmilag némiképp kiüresedett. Ezen közben azonban új problémák is felmerültek a védelmi és a fejlesztési érdekek ellentéte miatt, főként az olyan lakott tájakon, ahol az emberi tevékenység évszázadokon át hozzájárult a természeti értékek fennmaradásához.

Az 1990-években ezért megalkottak egy új koncepciót, a Sevilla Stratégiát, amely a különböző érdekek mentén szétszakadt térségi szereplőket és tevékenységeket próbálja harmonizálni. Arra törekszik, hogy összekapcsolja a természetvédelmi, a kulturális örökségvédelmi és a különböző gazdasági és fejlesztési célokat. Az egymást gyengítő verseny és konfliktushelyzetek helyett a kooperációra épít. Nem rövid távú haszonnal kecsegtet, hanem hosszú távú kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségét kínálja. Arra tanít, hogy hogyan lehet egy természetközeli tájon úgy élni, gazdálkodni, hogy jólétet is és a természet- tájmegőrzést is biztosítsuk vele. Win-win helyzetre és konfliktuskezelésre törekszik. Jövőt épít – elvet olyan magvakat, amiknek a gyümölcsét később tudjuk ugyan learatni, de a vetés akkor sem megkerülhető. Az erdőt és a szőlőt is el kell előbb telepíteni, hogy fa és bor legyen. Ez is egy ilyen beruházás. Társadalmi beruházás – erre is mind nagyobb szükség van.

A rendszerváltás óta főleg gazdasági beruházásokban gondolkodtunk és kevesebb történt társadalmi téren, a közösségi szemléletformálás, a kommunikáció, az együttműködés segítése terén. Itt is magokat kell ültetnünk, mert enélkül nem lesz eredmény. Alapvetők az alábbiak:

    • kommunikáció, kapcsolatteremtés a közös célok, az érdekegyezések feltárására a konfliktusok feloldására a különböző érdekek között,
    • partnerség, együttműködés a célok elérése és a konfliktusok feloldása érdekében, hiszen bármely formájú és erősségű szövetségben nagyobb az alulról jövő érdekérvényesítő képesség, mint egyedileg.

A Sevilla Stratégia elveit megvalósító bioszféra rezervátumok, új megnevezésükben bioszféra parkok ujjáalakítását segíti az Osztrák Tudományos Akadémia által támogatott kutatási projekt a BIOSERV. A projekt a Fertő tájban határon átnyúló bioszféra park létrehozásának feltételeit vizsgálja, különös hangsúlyt helyezve a tájfunkciókra, az egyes térségek által az emberek számára nyújtott javakra és szolgáltatásokra és ezek fenntartására, harmonizációjára. Universität Wien (Bécsi Egyetem) koordinálásával a BOKU (Bécsi Élettudományi Egyetem) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem közreműködésével zajlik.

 

Bővebb információ a projekt hivatalos honlapján található.

Elérhetőség

Intézetigazgató:

Prof. Dr. Bidló András
Tel.: +36 99 518-170
E-mail: bidlo.andras@uni-sopron.hu


Titkárság:

Csepregi-Rimóczi Ágnes
Tel.: +36 99 518-645
E-mail: csepregi-rimoczi.agnes@uni-sopron.hu

 

Talajtani laboratórium:

Bolodár-Varga Bernadett
Tel.: +36 99 518-748
Mobil: +36 70 592-96-16
E-mail: varga.bernadett@uni-sopron.hu

 

Cím:

Soproni Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
C épület, magasföldszint

Postacím: 9401 Sopron Pf. 132

Várjuk észrevételeit!

Kérjük írja meg nekünk honlapunkkal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a balazs.pal@uni-sopron.hu címre.